SK | HU

A peredi iskolák történetéből

Pered  és  a Pereden müködő  iskolák történelme    szorosan összefügg a jezsuita renddel. Már a 16 század végén  birtokosaivá váltak a sellyei uradalomnak, amelybe Pered is tartozott. Az ő közbenjárásukkal  és segítségükkel jött létre nemcsak  Pered  első temploma, de iskola épülete is.  Az első tanító müködéséről 1756 -ból  tudunk. Neve Radó György volt s a tanításon kívül, mint jegyző és kántor is tevékenykedett.  Az első iskola minden bizonnyal a tanító lakásában volt, ez a régi templom közelében lehetett. A régi templom, amelyet  a jezsuiták építettek a faluban 1717 - ben Szalézi Szent Ferenc tiszteletére volt felszentelve, s ott volt , ahol régen , eredetileg a Nepomuki Sz. János szobra állott.  A falu  másik ismert tanítója a kajali születésü Baranyay János volt, akit érdekes, hogy az akkori szokásokkal ellentétben a helyi lakosok  maguk választottak. A gyermekek iskolai látogatottsága nagyon csekély volt, ahogy az a régi egyházlátogatási jegyzőkönyvekben fel van jegyezve. Ez természetesen összefügg azzal is, hogy a gyerekeket már kiskorukban elsősorban  a ház  körüli valamint a földeken folyó munkába vonták be. A tanítónak  1784- ben a falu lakosai pontosan megszabott módon fizettek.   További  ismert  peredi tanító Tarr János volt, aki 1848 ig müködött Pereden. Elődjéhez hasonlóan  egyideig szintén jegyző és kántor is volt. 1849- ben Péter Jánost   választották meg a perediek  tanítónak, aki  40 éven át müködött  Pereden ebben az állásban. Az ő tevékenységének volt köszünhető, hogy a falu jelentős része a 20. század elején írni és  olvasni tudott.  A csehországi  Újezd  helységből  származik, először Vágsellyén  majd Pereden tanított. Az ő idején  épült a környék legmodernebb emeletes iskolája Pereden  /a volt magyar ovoda épülete/. A régi iskola  a 19. században már nagyon kicsi volt az iskolaköteles tanulók számához viszonyítva.  1864 - ben    141 fiú és 98 leány látogatta az iskolát. Az iskolaköteles fiúk száma 186 az iskolaköteles leányok száma pedig 165 volt.  Az új  iskola építése körül komoly viták voltak. Természetesen az emeletes , nagy iskola ellen  több helyi lakosnak kifogása volt, s az 1869- től müködő iskolai tanács sem volt mindíg egy nézeten. 1872- ben  már 380 gyemeknek kellett egy tanteremben tanulnia, így megoldást kellett keresni.  Az iskola építésének tényét 1872 augusztus 11. - én alakult külön bizottság felügyelte. Az iskola  építésének fő szorgalmazója Bartos János  helyi plébános volt,  aki egyben az iskolaszék elnöki tisztségét is betöltötte. A bizottság tagjai először igyekeztek felsőbb egyházi támogatást nyerni az építkezéshez.  Ez azonban nem ment az elképzelések szerint. 1872 októberében a helyi bíró és esküdtek választása után idelátogató megyei  tanfelügyelő  Barta Rezső meghagyta Kovács János bírónak, hogy mindenképpen iskolát kell a faluban építeni. Az emeletes épületet elsősorban a falu jegyzője Ürge Alajos  szorgalmazta, s feltehetően az ő ötelete volt. Az emeletes  iskola iránti döntés  október végén történt, Kovács János bíró,  Pálinkás József törvénybíró, Balás János , Kovács Ferenc, Lelovics Ignácz és Elek esküdtek,  valamint Zilizi Lukács, Lelovics András és Herencsár József iskolaszéki tagok által.  Az  terveket Kirchberger mérnök készítette, s küldte el december 14.- ére. A terveket átadták Tomaschek János szeredi építésznek költségvetés kidolgozására. Viták támadtak az iskola helyét illetőleg.,  bár ez a kérdés már a tervek készítése előtt le volt zárva. Utólag ismét többen a  Sz. János szobor közelében akarták azt építeni. A költségvetés 1873  január 15.- én érkezett meg. 10 ezer forintot mondott szükségesnek.  Még a költségvetés megérkezésnek napján összeült  az   iskolaépítési bizottság.  Az előzetes megállapodást  az iskola építésére február 23.- án írta alá Urge Alajos, Kovács János, Balás János, Lelovics András, Tóth János  és Kovács Ferencz , valamint Tomaschek János építész.    Az  iskola építője   a  környéken  később több középületet épített,  köztük  a taksonyi,  galántai  községházákat, valamint a sellyei iskolát is.  Az iskola építésére gyüjtés indult  Elsőre 800 forintot sikerült összeszedni. A márciusi választások után a bíró  Lelovics András a törvénybíró Zilizi Lukács lett. A peredi iskola  építése annak ellenére,  hogy komoly gondokat okozott a pémz beszerzése, valamint az a tény is, hogy a perediek már építkezés közben drágálni kezdték az építész költségvetését rövidesen konkrét formát öntött. Az építész és a község közti  végleges szerződést május 25. - én írták alá.  A régi iskola lebontása június 3. - án kezdődött. Az új iskola alapjainak  elhelyezésére június 12. - én  ünnepélyes keretek között került sor. Az alapokat Lieszkovszky Gábor zsigárdi plébános és kerületi esperes áldotta meg.  Az iskola  több  probléma után  rövid idő alatt elkészült és december 2.- án  egy tanítóval,  egy tanteremben megkezdődött benne a tanítás.  Az épület költségei azonban messziről sem oldodtak meg ekkorra.  Az elkövetkező évek még sok intézkedést és utánjárást jelentettek, hogy az elkészült modern iskola költségét végre rendezni tudják.  A peredi iskola épületében  négy tanterem , két tanítói lakás és tágas nagy pince volt. Az iskola égetett téglából a kántortanítói lakás vályogból készült. A kántortanítói lakáshoz 3 szoba, konyha , kocsiszín és 2 istálló tartozott. A gyermekek száma szükségessé tette a tanítók számának emelését.  1873 - tól  már  két  segédtanító is müködött a kántortanító Péter János mellett, majd 1886 -  ban a negyedik tanterem  is megnyílt.  Péter János halála után 1890 áprilisától a felsőszeli születésü Horváth Alajos lett a kántortanító. Képesítését Nagyszombatban szerezte,  mielőtt Peredre jött volna Királyfán és Taksonyban tanított. A mult század  kilancvenes éveiben rajta kívül Péter Zsófia ,  Schéda Lajos és Osztrovszky József  tanított a helyi iskolában. Péter Zsófia , Péter János leánya és Horváth Alajos neje volt. 1858 május 14. - én Pereden született. Képesítését Pozsonyban 1876  - ban szerezte meg. Sírja hasonlón apjához Péter Jánoshoz  a peredi temetőben van. Osztrovszky József Nagyszombatban született 1869 június 18. - án. Képesítését Esztergomban szerezte. 1895 előtt, tehát peredi müködése előtt Páldon, Bajnán, Alsónyárasdon tanított. Érdekes adatok maradtak fenn az iskola berendezéséről. A padokon kívül  hozzá  1896 -  ban 6 drb fekete tábla, 2 számológép, Mócsi féle olvasótáblák, Pozsonymegye, 2 drb  Magyarország 1drb  Osztrák  --magyar monarchia,  1drb Európa és az öt világrész térképe,  valamint földgömb, könyvtár és más „ nagyrészt használhatatlan phizikai eszközök „ tartoztak. A falu lakosságának gyors szaporodása következtében az első világháború után új iskolaépületetet kellett építeni, s gyarapodott a tanítók száma is. A második világháború kezdetén  az  a peredi  iskola igazgatója Hüttner József  volt a tantestület tagjai  pedig  Varga István,  Ritter Ferenc, Vass Lajos, Holop József, Hüttnerné -  Szilvássy Emerencia, Holopné - Horváth Margit, Vassné- Szadovszky Kornélia és Varga János. A  magyar  iskolákat  1945 - ben kormánydöntés alapján  bezárták. Több magyar  pedagógusnak el kellett hagynia falunkat. A magyar iskolák  újból csak 1949- ben tehát fél évszázada nyithatták  meg újra kapuikat az anyanyelvükön tanuló gyermekek előtt.